1983 ban érettségiztem a Semmelweis eü. suliban, általános ápoló és asszisztens végzettséget szereztem. Kicsit megkésve mert korán férjhez mentem és megszületett az első kisfiam.

Két évre rá meghalt a férjem, nagyon nehéz időszak volt. A Csepel Vas és Fémművekben dolgoztam 10 évig. Közben elvégeztem egy anyag és áruforgalmi ügyintézői tanfolyamot.

1996 ban a Budai Gyermekkórházban kezdtem dolgozni, elvégeztem a gyermekápolói szakot.

1988 ban újra férjhez mentem, született még egy kisfiam és egy kislányom. Nagyon rendes jó gyerekek. 6 unokát sikerült eddig kapnunk tőlük. A legnagyobb 14 éves, a legkisebb 8 hónapos. 4 fiú, 2 kislány. A nagyobbak rossz csontok, a kisebbek cukik de majd gondolom ők is megtanulják hogyan csibészkedjenek.

2000ben már nagyon nehezen bírtam 3 gyerek és egy állandóan dolgozó férj mellett a kórházi munkát, így ismét váltottam. A Csepeli Rendőrkapitányságon sikerült elhelyezkednem, előbb konyhás néni lettem, 3 év után pedig titkárnő. Onnan jöttem el 2020 ban nyugdíjba.

Eleinte a téli időszakban nehezen találtam meg a helyem, de már nagyon jól belejöttem. Anyukámmal és a lányomékkal lakunk együtt, így nincs unatkozni való idő. Unokázok, kertészkedem, sütök, főzök. Jó dolog ez a nyugdíjas élet, nekem tettszik.

Várom az osztály találkozót. Remélem el tudok menni. 😁